Kutak fennmaradási engedélyezése

2023.01.01

A vízjogi létesítési engedély nélkül létesített/kivitelezett ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak 2023. december 31. napjáig kérelmeznie szükséges a tulajdonukban álló kút vízjogi fennmaradási vagy vízjogi megszüntetési engedélyezési eljárását.

Ha a határidőig (2023. december 31.) nem kérelmezi az eljárást, úgy 2024. január 1. napjától vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.

Ásott kutak

Az ásott kutak jellemzően nagyobb keresztmetszetű, pár méteres mélységű, előregyártott betonelemekből vagy falazott kútgyűrűvel készültek, melyek a felső vízzáró réteg feletti talajvízből kapják utánpótlásukat.

A fúrt kutak megjelenése előtt szinte csak ásott kutakat készítettek - pl. a gémes kutak is ásott kutak voltak.

Előregyártott betonelemekből épített

Falazott

Fúrt kutak

A fúrt kutak jellemzően kisebb keresztmetszetű (40 mm - 400 mm) kutak, melyekre 10 méternél mélyebb talpmélység, valamint acél és műanyag csőrakat jellemző.

Vizüket talpbeáramlással vagy oldalfali szűrőrakaton keresztül kapják, mely nem kizárólagosan talajvízből származhat.

Manapság a legelterjedtett kúttípus, mely nem csak a házikert öntözését hivatott ellátni. A nagyobb mezőgazdasági földterületek öntözésére is többnyire a felszíni vízből való kivételen kívül fúrt kutakból szerzik be a vizet.

A kisebb átmérőjűekre (40 mm - 75 mm) felszíni szivattyút, a nagyobb (90 mm - 400 mm) átmérőjűekbe búvárszivattyút telepítenek többségében.

Fúrt kút búvárszivattyúval

Fúrt kút felszíni szivattyúval

Engedélyezésük

1992 előtt nem volt szükséges vízjogi létesítési engedélyt kérni a kutakra, 1992 óta pedig rengeteg kutat fúrtak engedély nélkül.

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 24.§-a alapján elhelyezkedéstől függetlenül a települési önkormányzat jegyzőjének fennmaradási engedélye szükséges az olyan ásott és fúrt kúthoz, amely együttesen teljesíti az alábbi feltételeket:

  • A kút nem érint karszt- vagy rétegvizet
    Kizárólag talajvízre épített kútra vonatkozik a moratórium
  • 500 m3/év vízigénybevétel alatti
    Kerti haszonnövények öntözése, állatok itatása, gyep öntözése ez alatti
  • A kút épülettel rendelkező ingatlanon van
    Épület nélkül a Katasztrófavédelem az illetékes
  • Magánszemély a kérelmező
    Vállalkozás/cég számára a Katasztrófavédelem az illetékes
  • A kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet
    Ivóvíz kivételek védőterületeit nem érintheti, térkép alapján külön ellenőrizni szükséges az ingatlan helyét.
    Településenként eltérő, hogy van-e rajta vízbázis védőövezet
  • A vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja
    Háztartási (mosás, fürdés, mosogatás) és házi (öntözés, haszonállatok itatása) vízigénynek az minősül, amihez a vízfelhasználás nem haszonszerzés céljából történik
  • A kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál
    Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez

Amennyiben a felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik a kút vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása.

Az engedélyezések során a felsorolásban aláhúzott ivóvízkivételi hidrogeológiai "A" és "B" védőterület szokott lenni szinte az egyetlen, ami az engedélyezési eljárást a vízügyi hatóság felé "sodorhatja".

Díjak, illetékek

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól 2023. december 31. napjáig.

Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a fennmaradási engedélyes tervdokumentáció elkészítésének költségei a kérelmezőt terhelik. 

A kutak felmérése és dokumentálása a jogszabályokban, törvényben előírt jogosultsággal végezhető, melynek költségéről, érdeklődjön telefonon, e-mailben vagy a Kapcsolat menüpont alatt.

A Belügyminisztérium tájékoztatója alapján az eljárások célja, hogy a vízilétesítmények regisztrálva legyenek, adatbázisba kerüljenek, valamint, hogy a vízkészletekkel való gazdálkodás és a felszín alatti vizek minősége nyomon követhető legyen. 

Vízkészleteink és környezetünk megóvása közös érdekünk!